szigetkutatások 1997-2007
A Sziget Fesztivált 1997-tõl vizsgáljuk. Kutatásunkat, akkor mélyinterjúkra és részvevõ megfigyelésre alapoztuk. Kérdõíves adatfelvételt 1999-tõl végzünk, 2000-tõl minden évben átlagban félórás kérdõívvel 1000 fiatalt kérdeztünk meg a Szigeten. 2001-tõl a külföldieket is bevontuk a vizsgálatunkba. A külföldiek lekérdezése lehetõvé tette a magyar fiatalok és a külföldiek, mindenekelõtt a német, osztrák, illetve a határon túli magyar fiatalok közötti összehasonlítást is. A Sziget Fesztivál empirikus vizsgálatának teljes rendszerét 2002-re alakítottuk ki. A kérdõív lekérdezése mellett 2002-tõl a legfontosabb (demográfiai, iskolázottsági) adatokat tartalmazó adatlapokat töltettünk ki kiképzett kérdezõbiztosok segítségével. Ezáltal mintegy 3000 Szigetre járó magyar és külföldi fiatalra terjed ki évenkénti adatbázisunk. A magyar és a külföldi fiatalok egységes kérdõívvel történõ lekérdezésére elsõként 2007-ben került sor. Az eddig megvalósult Sziget-kutatásokat a következõ táblázatban foglalhatjuk össze:
| év | kérdõív - magyar | kérdezésidõ | kontakt - magyar | kontakt - külföld | kérdõív - külföld |
| 1999 | 542 | 15 | - | - | - |
| 2000 | 972 | 27 | próba | próba | 100 |
| 2001 | 1050 | 30 | próba | próba | 295 |
| 2002 | 1005 | 30 | 1006 | 406 | 302 |
| 2003 | 972 | 42 | 1074 | 398 | 303 |
| 2004 | 1013 | 30 | 1293 | 847 | - |
| 2005 | 624 | 44 | 594 | 674 | - |
| 2006 | 1040 | 35 | 1033 | 820 | - |
| 2007 | 750 | 35 | 761 | 766 | 413 |
A szigetkutatások kezdettõl fogva számos elméleti és módszertani kérdést vetettek fel. A szigetkutatás kezdetén Zinneckert (Zinnecker 2006; 2006a) követve az ifjúsági korszakváltás tézisébõl indultunk ki, azt feltételezve, hogy a kilencvenes években az ifjúsági korszakváltás Magyarországon felgyorsul és az ifjúsági életszakasz meghosszabbodik. A fiatalok korai önállósodása és az ifjúsági életszakasz kitolódása megteremti a sziget közönségét. A korai önállósodás következtében a fiataloknak egyre újabb és újabb csoportjai mennek el a Szigetre, az iskolai idõ meghosszabbodásával, a munkába állás, a házasodás, gyerekvállalás kitolódásával pedig a fiatalok egyre nagyobb csoportjának válik egyre hosszabb ideig, és egyre intenzívebbé a szabadidõ tevékenysége (Gábor 2000 ).
A Szigetkutatások kiindulásakor a másik fontos tézis a középosztályosodás tézis volt. Ez az új ifjúsági réteg a vebleni értelemben vett dologtalan osztály (leisure class), amely a felsõoktatással és a hivalkodó fogyasztással (conspicuous consumption) kapcsolható össze válik sziget közönségévé (Veblen 1975). Ugyanakkor azt is állítottuk, azáltal, hogy a Sziget Fesztivál közönsége az ifjúsági korszakváltás megtestesítõje a szigetkutatás döntõ jelentõségû válik a magyar fiatalok vizsgálatakor.
Az ifjúsági korszakváltás döntõ momentuma, hogy a fiatalok egyre inkább a piac szereplõjévé válnak. A piaci szereplõvé válás automatikusan maga után vonja, hogy a fiatalok iskolában eltöltött idejének növekedése együtt jár a fiatalok fogyasztási státuszának növekedésével. Következésképpen a kiépülõ szabadidõipar (ennek is megtestesítõje a Sziget) válik a fiatalok szabadidõ tevékenységének legfontosabb terévé. Ezt az új ifjúságot testesíti meg – állítjuk - a fesztiválok ifjúsága. Azt hangsúlyoztuk, hogy a sziget ifjúsága a középosztályosodás folyamatában értelmezhetõ, illetve, hogy a Sziget a fiatalok középosztályra szocializálódásának is fontos terrénuma: a középosztály szigete. A vizsgálataink egyre inkább arról gyõztek meg, hogy beszélhetünk hagyományos és új középosztályról (Gábor –Szemerszki 2005; Gábor- Gaul - Szemerszki 2006).
A régi helyett az új fiatal középosztály kialakulásának alapja, hogy a kapitalista társadalom kiépülése egyben átmenet a hiány társadalmából a bõség társadalmába. Ez egyben egy új értelmezési kerete is az ifjúsági korszakváltásnak. A szûkösség társadalmának klasszikus leírása Bourdieu La Distinction-jéhez fûzõdik. A bõség társadalmát pedig Schulzének az Elebnisgesellschaft-ja testesíti meg (Bourdieu 1984; Bourdieu 1998; Schulze 1992; Schulze 1998). A szûkösséget a hiány, a korlátozott lehetõségek a kényszer, a korlátozás a kapcsolatok "adottsága" az erõs hierarchia határozza meg. A bõség társadalmára ezzel összefüggésben a fesztiválokra a kényszer helyett az élmények keresése a tágas lehetõségek és a kapcsolatok választása, a felemás hierarchia a vertikális és horizontális hierarchiák keveredése a jellemzõ. A schulzei élménytársadalomban a fogyasztás már távolról sem pusztán a létfenntartási javak és szolgáltatások elfogyasztását jelenti, hanem kulturális kontextusban a társas jelenlét és az ön megjelenítés folyamatát is. (Mary Douglas - Baron Isherwood 1998)
A Szigetkutatásokban látható, hogy a kulturális ízlés a zenéhez, öltözködéshez, ifjúsági kulturális stílusokhoz kötése az egyén számára választható, mint ahogyan a választás során nemcsak a fogyasztás kielégítésére való törekvés jelenik meg, hanem a fogyasztási javak sokféleségének divatja, amely a Szigeten a borok, a pálinkák, a zenei, öltözködési stílusok sokféleségében is egyre inkább kifejezõdik. Ez a különféle stílusok jelentés-értelmezésének sokféleségét, ezáltal pedig a vizsgálati módszerek komplexitását is maga után vonja. A fesztiválok ifjúsága ezáltal a második modernitásnak az ifjúságát testesíti meg, amelyben az egyén egyfajta személyes stílust ölt, a fesztivál pedig Schulze kifejezésével egyfajta választható miliõt képez, amely a globalizáció kulturális, gazdasági világában kel életre. Ezt támasztja alá az is, hogy a Sziget egyre inkább nemzetközivé vált/válik, pontosabban a nemzetközivé válás lesz megmaradásának egyetlen útja.
A Sziget jelenséget a modernitásból a posztmodernitásba való átmenetként is értelmezhetjük: a Szigeten az történik, mint a posztmodern világban, azaz a magas kultúrának a mindennapi életbe való bevitele, vagy másképpen fogalmazva a mindennapi élet esztétizálódása. A legszigorúbb értelemben a modernizmus összekapcsolódik a huszadik század fordulójához kapcsolódó mûvészeti mozgalmakkal, amelyek a huszadik század végére a posztmodernista megközelítésekben kapnak új értelmezést. Olyan irodalmi képviselõket sorolnak ide, mint Joyce, Yeats, Gide, Proust, Kafka, Mann, Musil, Lauwrence és Faulkner az irodalomban, Rilke, Pound, Eliot, Lorca, Valery a költészetben, Strindberg és Pirandelló a drámában, Matisse, Picasso, Braque, Cézanne és a futuristák, dadaisták, szürrealistákmozgalmai a festészetben, Sztravinszkij, Schönberg és Berg a zenében.(Mike Featherstone (1991) Consumer Culture and Postmodernism.) Mindez persze visszanyúlik a tizenkilencedik század harmincas éveinek avantgard bohém mûvészvilágához.
A Sziget a posztszocialista társadalmak terméke is, mert ezekben a társadalmakban a magas kultúra, illetve az azt képviselõ egyetemista fiatalok élesen elkülönültek a fogyasztói kultúrától, következésképpen a fiatalok többségétõl. Ezt támasztják alá a szigetkutatásnak azok az adatai is, amelyek arról szólnak, hogy a Szigetre látogatók mûvészi, kulturális tevékenysége sokkal intenzívebb, mint a fiataloké általában. Ugyanakkor a fogyasztás felértékelõdése következtében a magas kultúra és a fogyasztói kultúra keveredésével a Sziget a posztmodernitás megtestesítõje is.
A Sziget azáltal is felértékelõdik, mert a posztmodern korban rendkívül fontossá válnak azok a "fogyasztási ismeretek", hogy egy-egy áruhoz, egy-egy státuszhoz milyen társadalmi és kulturális értékek tartoznak és igen fontossá válik a fogyasztási és kulturális életstílusok „megtanulása”, amelyekhez új "kulturális közvetítõk" révén jutunk, mint a média, a formatervezés, a divat, a hirdetések, reklámok stb. A fiatalok ezeket a tudásokat lényegében magazinokból, katalógusokból, reklámokból stb. szedik fel, így értékelõdik fel a lakástípus, az öltözködés stb. a jövõbeli osztálytudat kialakításában, amely megismerhetõ persze olyan film sorozatokból, mint a Melrose Place, Született feleségek stb. A kialakult mintakövetések persze egyszerre táplálkoznak a globalizációból, glokalizációból és lokalizációból, illetve megtestesítik a globalizációt, glokalizációt és lokalizációt. (Beck 2005)
A 2007-es Sziget, az 1999-ben megjelent Grass Love Parade beszámolóját is idézi:
"Igen kedves hallgatóim, hölgyeim és uraim, mindenekelõtt ez a céljuk ezeknek a fantasztikus kinézetû ifjú embereknek, akik a
világ minden tájáról még Ausztráliából is ide sereglenek ez a céljuk: béke a Földön! Ám egyszersmind meg akarják mutatni széles
e világnak: Íme, itt vagyunk. Mások vagyunk. Bulizni akarunk, bulizni, és semmi mást. És bulijukat megcsinálják, minden gátlás
nélkül, mert mások õk, való igaz, nem bal- vagy jobboldali verekedõk, nem elkésett hatvannyolcasok, akik mindig csak valami
ellen, de soha nem valamiért léptek föl, s nem is afféle jótét lelkek, akik riadalmukkal meg fénylánccal próbáltak küzdeni a
háború ellen. Nem-nem, a kilencvenes évek fiatalját más fából faragták, más a zenéje is, ami meglehet, a kedves hallgatók számára
csupán fülsértõ dübörgésnek tûnik, mert nem szívesen bár, de valljuk meg, ez az égzengetõ ricsaj, ez a könyörtelen
bum-bum-bum-csaka-csaka-csaka, amit röviden technónak neveznek, bizony nem mindenki számára emészthetõ, ám tény, hogy ez a
fiatalság belerészegült önmagába és a káoszba, s így akar ellazulni és megtapasztalni az eksztázist...
Mi vonzott ide, ebbe a városba, Berlinbe?- Hát egyszerûen király, ahogy látod, hogy mennyien vannak...-parade-on önmagam lehetek
végre... - És , kedves hölgyem, pinkben?- hát mert itt, a LoveParade-on önmagam lehetek végre... És önt, ifjú ember? - Nekem
fontos a béke, és ami itt folyik, én így képzelem a békét.. És téged szépségem, az átlátszó mûanyag szerkóban? Mi csábított
ide? -A köldökömet meg engem lásson mindenki... És titeket ketten a csillogó szoknyácskában? - Baró hely… Kurva jó balhé van...
Eszetlenül hangulatba jössz.. Itt jön ki igazán az outfitem. "... Mert ez a féktelen ifjúság, ezek a raverek nemcsak úgy
mozognak, mint aki vitustáncot jár, meg akarják valósítani magukat, feltûnést kelteni, önmagukat adni... Nem csoda, ha
neves divattervezõk is a Love Parade világából merítenek inspirációt. S azon ugyan ki lepõdik meg, hogy a dohányipar is,
mindenekelõtt Camel felfedezte a technotáncosokban a reklámhatást. Itt nem zavar senkit sem a reklámdömping, hiszen ez
a generáció már magától értetõdõ természetességgel barátkozott meg a kapitalizmussal. Õk a kilencvenesek már a kapitalizmus
gyermekei, s ez az arcukra-testükre van írva. A kapitalista piac termékei õk. Mindig az újabb a legújabb kell nekik.
Némelyek így aztán Extasyval, a legeslegújabb droggal segítenek rá, hogy a legeslegújabb csúcshangulatot elérjék. Az
imént jegyezte meg egy feltûnõen derûs fiatalember: "A világot már úgysem lehet megmenteni, hát akkor bulizzunk..."
A szigetkutatások tapasztalata mindenesetre többszörösen megerõsítette bennünk Gadamernek azt a gondolatát: „Alapjában véve egyetlen produktív kutató sem vonhatja kétségbe, hogy a tudomány módszertani tisztasága elengedhetetlen ugyan, de a kutatás lényegét nem a megszokott módszerek puszta alkalmazása jelenti, hanem sokkal inkább az új módszer megtalálása – s e mögött a kutatónak az alkotó fantáziája áll.” (Gadamer 2003 589. o.)
A Szigetkutatások során abból a hipotézisbõl indultunk ki, hogy a magyar fiatalok körében is a kilencvenes években felgyorsul és lezajlik az ifjúsági korszakváltás. A magyar fiatalok új, az átmeneti ifjúsági korszakból az iskolai ifjúsági korszakba kerülnek. Az iskolai ifjúsági korszak összefügg az iskolában eltöltött idõ megnövekedésével, a közoktatás, majd a felsõoktatás expanziójával. Ezekbõl a változások megragadását szolgálta, hogy az életkor, iskolában eltöltött idõ mérésén túl nagy gondot fordítottunk az életesemények tényleges és tervezett alakulásának feltérképezésére. Ennek alapján több megállapítást tettünk, felállítottuk a fiatalok korai önállósodásának, az ifjúsági életszakasz meghosszabbításának és a szabadidõ szcenáriójának elõtérbe kerülésének tételét.
A Szigetkutatás másik kiinduló hipotézise a középosztályosodás tézis volt, azt gondoltuk, hogy az ifjúsági korszakváltás, a korai önállósodásnak, az ifjúsági életszakasz meghosszabbodásának feltétele, hogy növekedjen a fiatalok fogyasztói státusza: 1997-tõl a fiatalok fogyasztói státusza állandóan emelkedett és a Szigetre látogató fiatalok fogyasztói státusza magasabb a magyar fiatalok fogyasztói státuszánál.
Az iskolai ifjúsági korszakban alapvetõen megváltozott a fiatalok helyzete, a fiataloknak a felnõtt-társadalomhoz, a felnõtt-társadalom más intézményeihez, mint például a családhoz, az iskolához, a kulturális, illetve a politikai intézményekhez való viszonya. A fiatalok egyre korábban önállósodnak, ugyanakkor a fiatalok a különbözõ értékeket és mintákat a piac közvetítésével sajátítják el és egyre inkább növekszik a fiatalok életében a médiák és a fogyasztói ipar szerepe.
A gazdasági, technológiai fejlõdés következtében a fogyasztás expanziója (a fogyasztási javak elterjedése, a fogyasztói és szolgáltatói ipar hihetetlen mértékû kiterjedése) kíséri az iskolai ifjúsági korszakot, melynek velejárója a társadalom középosztályosodása.
Vizsgálataink alapján azt találtuk, hogy a fiatalok fogyasztói státuszához a szigetlakók gazdasági önállósága is tartozik, mindenekelõtt az, hogy a fiatalok önállóan döntenek az adott fogyasztási cikkek megvásárlásáról. A piaci szereplõvé válást mutatja a fiatalok körében a fesztiválok térnyerése, a kereskedelmi rádió- és tévécsatornák térhódítása. A piac szerepének növekedése ugyanakkor azt is jelenti, hogy az oktatási lehetõségek, képzések, csakúgy, mint az életstílusokról hozott döntések tárháza kiszélesedett, ami azt jelenti, hogy sok fiatal megszabadulva a szülõk, az autoritás vagy a megélhetés biztosításának hagyományos kényszereitõl, mérlegelni tud különbözõ lehetõségeket. Egyre inkább tõlük függnek olyan döntések például, mint a szexuális- vagy magánéletük alakítása, vagy az, hogy milyen típusú oktatási és képzési lehetõségeket válasszanak egy olyan világban, ahol a választási lehetõségek egyre szélesebb skálája található meg. A fogyasztási státusz kérdése elválaszthatatlanná vált a fiatalok individualizálódása, értékváltása kérdéseitõl, ahogy elválaszthatatlanná vált attól a folyamattól is, melyet az információs társadalom kialakulásának nevezünk. Miután a fogyasztási státusz egyre inkább elválaszthatatlanná vált a fiatalok kommunikációs státuszától, fel kellett figyelnünk az internet használatra, annak terjedésére és milyenségére. A fogyasztási státusz hívta fel figyelmünket a generációs szakadék kérdésére: az új szórakoztató, kommunikációs eszközök használatának (mobil telefon, digitális fényképezõgép, kamera) korcsoportok szerinti különbségeire és ebben a legfiatalabb korcsoport vezetõ szerepére. Ugyanakkor a Sziget korosztályának harmincasok felé eltolódása azt is jelzi, hogy a generációs szakadék „az ifjúság mint minta” posztmodern világában eliminálódik.
A szigetlakók korosztályuk átlagánál aktívabb szabadidõ tevékenységet folytatnak. Életükben a kulturális mûvészeti tevékenység igen fontos szerepet játszik. A szigetlátogatók egyharmada zenél, fest, vagy rajzol, több mint egyötöde könyvtárba jár, egytizede vers, vagy prózaírással próbálkozik, illetve legalább heti rendszerességgel mûvészfilmeket néz. A szigetlátogatóknak nagyobb a politikai érdeklõdésük is. Mindez arra hívta fel a figyelmünket, hogy a fogyasztói státusz emelkedése egyben a civil státusz, illetve kulturális státusz emelkedésének feltétele.
Az egyre növekvõ anyagiasság és piachoz igazodó verseny kitermeli az ellenkezõjét is: azokat a fiatalokat, akik fellázadnak ezen elvárások ellen. Nem a társadalom zárja ki õket, hanem inkább õk zárják ki magukat néhány lehetõségbõl és azokat az értékeket követik, amelyeket Ronald Inglehart „posztmateriális értékeknek" nevez. Inglehart azokat az értékeket véli idetartozónak, amelyek az egyén kiteljesedésére, idealista célokra koncentrálnak, valamint az alternatív közösségekhez való csatlakozást hirdetõket. Inglehart (1990 1997). Ezen tendencia figyelhetõ meg a szigetlátogatók körében, ilyenek fiatalok például a globalizációellenesek. Az alternatív kultúra elõnybe részesítése figyelhetõ meg a média preferenciákban és jutnak kifejezésre a kedvenc zenei irányzatokban is.
A Sziget Fesztivál vizsgálata során 2001-tõl kérdezzük meg a külföldieket. A vizsgálatból az derült ki, hogy a külföldiek korábban önállósodnak, idõsebbek, iskolázottabbak, kulturális stílusokhoz inkább kötõdnek, magasabb fogyasztási státusszal rendelkeznek és toleránsabbak, mint a magyarországi magyar fiatalok. A trend viszont, amely különösen 2006-ban vált érzékelhetõvé, hogy a magyarországi fiatalok egyre inkább közelebb kerültek az európai fiatalokhoz, például életkorban, kulturális ízlés mintákban fogyasztó státuszban és így tovább. A Félsziget1 fiataljai az ifjúsági korszakváltás korábbi szakaszát reprezentálják. Kérdésként vetõdik fel, hogy a Félsziget magyar és román fiataljai a Sziget Fesztivál magyar és külföldi fiataljaihoz képest hogyan pozicionálódnak (Ercsei 2006). (Ennek feltárása különben a Félsziget üzleti stratégiájának kialakítása szempontjából sem közömbös – egyszerûen fogalmazva magyar sziget, román sziget, regionális sziget stratégiát alakítsanak e ki.)
A fiatalokat érintõ kihívások és a növekvõ kockázatok, a fokozódó verseny és a korai önállósodás jelentõsen megnöveli a fiatalok sebezhetõségét(alkohol, dohányzás, drogfogyasztás, stb.). A magyar 15-29 éves fiatalokra is érvényes azonban, hogy „a kockázat valójában már nem csak a kevésbé képzettek körében jelenik meg, hanem a kulturálisan privilegizált csoportoknál is megtalálható, habár õk más cselekvési stratégiákat dolgoznak ki”. (Giddens, 1992).
A Sziget-kutatásoknak ez a váltása új elméleti és metodológiai koncepció kialakítását követelte meg. Alapvetõ kérdés az, hogy az ifjúsági korszakváltás milyen trendjével számolunk. Az eddigi vizsgálataink szerint kulcskérdés az ifjúsági életszakasz meghosszabbodása, melynek összetevõi az egyre korábbi önállósodás (ez a feszültségoldó technikák fokozott használatával is jár), az ifjúsági életszakasz kitolódása egyre hosszabb ideig tartó tanulás, egyre késõbbre tolódó állandó munkavállalás. Ez összefügg a fogyasztói és civil státusz egyre fontosabb szerepével, az egyén által választott, de alapvetõen a fogyasztói ipar és a média, valamint a világháló által egyre inkább befolyásolt kulturális és osztályízléssel, stílussal (zene, öltözködés, lakás), melynek közvetítõje, megtestesítõje a Fesztivál, a piac. Az utóbbi problémakörbe ágyazható az identitás tudat is, ahol az egyik kérdés, hogy mennyire „veleszületett”, vagy milyen formában és mértékben beszélhetünk „választott” identitásról.
Kutatásaink Gábor Kálmán vezetésével az Európai Ifjúsági Kutató, Szervezetfejlesztõ és Kommunikációs Központ – EIKKA - www.eikka.hu keretében folynak. A kutatások feldolgozását Gábor Kálmán és Szemerszki Marianna (Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet) végzi. A kutatások szakmai hátterét az MTA Szociológiai Kutatóintézet köré szervezõdõ szociológusok csoportja alkotja: Gábor Kálmán, Szemerszki Marianna, Tibori Tímea (MTA Szociológiai Kutatóintézet), Ercsei Kálmán (Babes Bolyai Egyetem), Horkai Anita, Veres Valér (Babes Bolyai Egyetem), Murányi István (DTE), Kabai Imre (Zsigmond Király Fõiskola). A kutatásba több egyetem és ifjúsági szakkollégium bekapcsolódott hallgatói révén: CEU Business School, SZTE, ELTE, Babes Bolyai Egyetem (Kolozsvár), Moholy Nagy László Iparmûvészeti Egyetem, Zsigmond Király Fõiskola, Max Weber Szakkollégium (Kolozsvár). A kutatások eredményei elérhetõk az Ifjúsági korszakváltás sorozat köteteiben, melyet a Belvedere Meridionale kiadó ad ki az MTA Szociológiai Kutatóintézetével közösen. A szigetkutatások legfontosabb eredményei hozzáférhetõek az Európai Ifjúsági Kutató, Szervezetfejlesztõ és Kommunikációs Központ – EIKKA honlapján: www.eikka.hu, illetve a www.ifjusagsegito.hu honlapon is.
Eddig megjelent fontosabb kiadványok:
1. Gábor Kálmán (2000) A középosztály szigete. Szeged, Belvedere Meridionale Kiadó
http://www.eikka.hu/sziget2008/pdf/a-kozeposztaly-szigete.pdf
2. Gábor, Kálmán (2001) The Island of the Middle Class/Die Insel der Mittel classe. Szeged, Belvedere Meridionale
3. Gábor Kálmán (2004) Sziget kutatások 2000-2004. Erdélyi Társadalom, 2. évfolyam 2. szám, 229-263. o.
http://erdelyitarsadalom.adatbank.transindex.ro/pdfdok/et4_2k4_2_tanulmany_3_1.pdf
4. Gábor Kálmán (2005) Fesztiválok ifjúsága és a drog. Szeged, Belvedere Meridionale Kiadó
http://www.ifjusagsegito.hu/belvedere/fesztivalok_ifjusaga.pdf
5. Gábor Kálmán - Szemerszki Marianna (2006) Sziget Fesztivál 2005. Az új fiatal középosztály és az élettervezés.
Bp.2006. Felsõoktatási Kutatóintézet, Kutatás közben
http://www.hier.iif.hu/hu/kutatas_kozben.php
6. Gábor Kálmán –Gaul Emil – Szemerszki Marianna (2006) Trendek a sziget-kutatásban.
Az új fiatal középosztály kialakulása. WEB, 1-2 szám, 9-35. o.
http://bbteszociologia.ro/web1415
7. Gábor Kálmán – Szemerszki Marianna (2007) Sziget fesztivál 2007. EIKKA, 1-66. o.
http://www.eikka.hu/sziget2008/pdf/sziget-fesztival-2007.pdf
8. 108 perc Sziget (dokumentum film) rendezte: Jurek Kaminszki.
a film megtekintése
1. Beck, Ulrich (2005) Mi a globalizáció? Szeged, Belvedere Kiadó
2. Bourdieu, Pierre (1984) Distinction. A Social Critique of the Judgement of Taste. Harvard University Press
3. Douglas, Mary – Isherwood, Baron (1998) A javak használatának változatai. In.: A kultúra Szociológiája (szerk. Wessely Anna). Budapest, Osiris Kiadó
4. Featherstone, Mike (1991) Consumer Culture and Postmodernism. London-Newbury Park –New Delhi, Sage Publications
5. Ercsei Kálmán (2006) Félsziget Fesztivál Ifjúsága: Fesziválok ifjúsága? Kolozsvár, WEB 47-63. o.
http://bbteszociologia.ro/web1415
6. Gábor Kálmán – Szemerszki Marianna (2006) Sziget Fesztivál 2005. Az új fiatal középosztály és az élettervezés. Budapest, Felsõoktatási Kutatóintézet
http://www.hier.iif.hu/hu/kutatas_kozben.php
7. Gábor Kálmán (2000) A középosztály szigete. Szeged, Belvedere Kiadó
http://www.ifjusagsegito.hu/belvedere/kozeposztaly_szigete.pdf
8. Gábor Kálmán (2004) Sziget kutatások 2000-2004. Erdélyi Társadalom. 2. szám 229-263. o.
9. Gábor Kálmán (2005) Fesztiválok ifjúsága és a drog. Szeged, Belvedere Meridionale
10. Gábor Kálmán – Gaul Emil - Szemerszki Marianna (2006) Trendek a Sziget kutatásban. Az új fiatal középosztály kialakulása. Kolozsvár, WEB 9-35.o.
http://bbteszociologia.ro/web1415
11. Gadamer, Hans-Georg (2003) Igazság és módszer. Budapest, Osiris Kiadó
12. Giddens, A. (1992) Modernity and Self-identity Cambridge, Polity Press
13. Grass, Günter (1999) Az én évszázadom. Budapest, Európa Kiadó
14. Inglehart, R. (1990) Culture Shift in Advanced Industrial Socieites Princeton: Princeton University Press
15. Inglehart, R. (1997) Modernisation and Postmodernisation. Cultural, Political and Economic change in 43 societies Princeton: Princton University Press
16. Schulze, Gerhard (1992) Die Erlebnisgesellschaft. Kultursociologie der gegenwart. Frankfurt - New York, Campus Verlag
17. Schulze, Gerhard (1998) A Német Szövetségi Köztársaság kulturális átalakulása. In.: A kultúra Szociológiája (szerk. Wessely Anna). Budapest, Osiris Kiadó
18. Veblen, Thorstein (1975) A dologtalan osztály elmélete. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
19. Veres Valér (2006) Középosztályosodási tendenciák vizsgálata a marosvásárhelyi Félsziget fesztivál résztvevõi körében. WEB 35-47.o.
http://bbteszociologia.ro/web1415
20. Zinnecker, Jürgen (2006) A fiatalok a társadalmi osztályok terében.új gondolatok egy régi témához. In.: Ifjúságszociológia (Szerkesztette: Gábor Kálmán – Jancsák Csaba) Szeged, Belvedere, 69-95. o.
21. Zinnecker, Jürgen (2006a) Gyermekkor, ifjúság és szociokulturális változások a Német Szövetségi Köztársaságban A kutatás jelenlegi állása és megalapozott feltételezések a gyermekkorról és az ifjúságról. In.: Ifjúságszociológia (Szerkesztette: Gábor Kálmán – Jancsák Csaba) Szeged, Belvedere, 95-117. o.