Kutatások

Fesztiválok ifjúsága

Szigetkutatások
Az 1997 óta folytatott évenként ismétlõdõ vizsgálatsorozat egyedülálló az európai ifjúságkutatásban. A szigetkutatás mentén egy új ifjúságszociológiai iskola alakult, mely átlépte az országhatárokat. A szigetkutatás napjainkra több tízezer fõs mintája szinte egyetlen adatbázis, amely lehetõvé teszi a fiatalok egy igen jelentõs csoportjának, az új fiatal középosztály helyzetének (családi, iskolai, fogyasztási státuszának, értékorientációjának, élettervezésének, kulturális és politikai cselekvési mintáinak) a kilencvenes évek középétõl napjainkig tartó alakulásának nyomon követését. A kutatás révén az elmúlt évtizedben több száz egyetemi-fõiskolai hallgatót vontunk be munkatársként az vizsgálatokba. A szigetkutatás sajátossága az is, hogy minden mozzanatában összevethetõ a nagy országos vizsgálatokkal. A szigetkutatás a sajtó figyelmének is középpontjában áll, mondhatjuk, hogy a szociológiai kutatások közül ez a kutatás kap a legnagyobb sajtóvisszhangot, ezért rendkívül alkalmas PR tevékenységre is. A szigetkutatások eredményeirõl több kötetet állítottunk össze, továbbá a szociológia, a kommunikáció és az ifjúságügyi szakot végzõk számára oktatási anyagokat készítettünk.

Alkalmazott kutatások

Ifjúság a Dél-alföldi régióban és a Vajdaságban
A Csongrád Megyei Önkormányzat 2008 májusában megbízást adott az Európai Ifjúsági Kutató-, Szervezetfejlesztõ és Kommunikációs Központnak, hogy állítson össze szakértõi anyagot Ifjúság a dél-alföldi régióban és a Vajdaságban címmel. Az EIKKA a szakértõi anyag összeállítása során arra törekedett, hogy az anyag felhasználható legyen az önkormányzat által megalkotott ifjúságpolitikai koncepció címû dokumentumhoz.

Orosházi fiatalok világa
Orosháza Város Önkormányzatának megbízásából 2008. április 11. és május 9. között az EIKKA kvantitatív és kvalitatív kutatást folytatott Orosházán. A kutatás célja az volt, hogy feltáró jellegû alapkutatást végezzünk, mellyel megalapozzuk a település ifjúsági stratégiájának kialakítását. A kutatás feladata az orosházi ifjúság világának mélyebb megértése volt, tehát a fiatalok iskolai életútjának, életvitelének és életmódjának (értékek, kulturális fogyasztás, szabadidõ eltöltési szokások) továbbá a modern kommunikációs térben (Internet, mobiltelefónia stb.) való eligazodásukat, valamint érdekérvényesítési lehetõségeinek és a jövõjükrõl alkotott vélekedéseinek megismerése és elemzése. A kutatás során kiemelt figyelmet szenteltünk annak is, hogy a fiatalokat mint erõforrást definiáljuk, ezért számítottunk ötleteikre, javaslataikra, elképzeléseikre is. Az empirikus kutatás kérdõíves adatfelvétellel zajlott. A 16 oldalas önkitöltõs kérdõív 6 tematikában vizsgálta a jelenlegi helyzetet, összesen 80 kérdéscsoporttal. A kutatás kvantitatív részének adatfelvétele az orosházi oktatási intézményekbe járó 14-18 éves korosztály körébõl kialakított 500 fõs mintán történt. A kutatás során kvalitatív módszertan alapján, mélyfúrás jelleggel fókuszcsoportos beszélgetéseket is folytattunk a helyi pedagógusok, közéleti szereplõk, ifjúsági szakemberek alkotta csoportokkal. A kutatás eredményeire alapozó települési ifjúsági stratégiát (készítette a Shortcut Communications Kft.) 2008 nyarán fogadta el Orosháza város közgyûlése.

Az ifjúsági szakpolitika környezete és stratégai irányai
A 2007-ben folyó projekt keretében szakértõi csoportunk arra tett kísérletet, hogy az eddigi ifjúsági megközelítéseket meghaladóan, a támogatási lehetõségek figyelembe vételével olyan programdokumentumot alkosson, mely kiinduló pontja lehet a kormányprogramban foglalt ifjúsági stratégiai célok megvalósításának. A tanulmány írásának legfõbb célja volt egy integrált, komplex, partnerségi elvû és fenntartható ifjúságsegítõi rendszer elméleti alapjainak kialakítása a gyerekkor végétõl a fiatalkor kihívásain át a fiatal felnõttkorig. A kutatási projekt tematikája volt: Az ifjúsági támogatási rendszer lehetséges reformjának megalapozása (GYIA-RIT, Minisztériumi források, NCA, NKA); Az ifjúságpolitika államigazgatási struktúrájának és jogszabályi környezetének megteremtéshez szükséges áttekintés; Az ifjúsági szakma fejlesztése, a dedikált ifjúsági intézmények kompetencia-, és innovációs központként való mûködési feltételeinek kialakítása (Az ifjúsági munkában részt vevõk szakmai támogatásának és továbbképzésének kialakítása; Kompasz emberi jogi nevelési folyamat gondozása; Ifjúságsegítõi felsõfokú szakképzési rendszer; Ifjúságsegítõk foglalkoztatatási feltételeinek megteremtése; a Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Központ elindítása, fejlesztése; Európa Tanács és Európai Unió szerveivel való szakmai együttmûködés elmélyítése (pl.: Fehér Könyv folyamat, D-Plan, Európai Ifjúsági Paktum, Lisszaboni célok, Fiatalok Lendületben Program Európa Tanács ifjúsági országjelentés, Európa Tanács ifjúsági iránymutatásainak szélesebb körû alkalmazása); Az ifjúsági párbeszédrendszer fejlesztése és megszilárdítása, az ifjúságpolitika társadalmi elismertségének növeléséhez szükséges intézkedések és helyzet számbavétele (Társadalmi párbeszéd, ifjúsági részvétel; Az ifjúsági munka társadalmi elfogadtatása és hasznosságának népszerûsítése); Beruházás a jövõnkbe: gyermek és ifjúsági programok (Helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése: aktív állampolgári magatartás ösztönzése, társadalmi szolidaritás erõsítése; A társadalmi kohézió és az aktivitás erõsítése a kulturális szolgáltatások fejlesztésével; Munkaerõ-piaci aktivizálás, megelõzés és képzés; A képzéshez való hozzáférés segítése; A munkaerõ-piaci alkalmazkodást segítõ intézményrendszer fejlesztése; Egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés; A kiemelt leghátrányosabb helyzetû térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása; A társadalom védekezõ képességének javítása közösségi bûnmegelõzési programokkal; Nemzetközi és határmenti együttmûködés; A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése - Innovatív, integrált térségi szolgáltatások létesítése; Közösségi terek megújítása).

Csatlakozás az Európai Ifjúsági Térséghez
Az EIKKA 2006-ban indította el Csatlakozás az Európai Ifjúsági Térséghez címû fejlesztõ projektet. A program alapvetõ célkitûzése a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégióban mûködõ ifjúsági szakemberek, regionális és lokális hatókörû ifjúsági civil szervezetek vezetõi, az ifjúságsegítõ szakemberképzésben részt vevõ oktatók, valamint az ifjúságkutatók tudományos mûhelyei közötti szinergia-erõsítõ együttmûködés segítése. A program alapvetõen több rétegben célozta az ifjúság helyzetének mélyebb megértését, illetve az ifjúság mint erõforrás menedzselésének és támogatásának kérdéskörét: az ifjúsági közösségképzõdés lehetõségei és távlatai, a civil ifjúsági térség kisebbségi vonatkozásai, a fiatalok aktív participációjának fejlesztése, az ifjúsági civil társadalom szerepvállalása, a gazdasági növekedés (globalizmus, magán üzleti szféra) és a gyermek és ifjúsági közösségi terek fejlesztésének kapcsolódásai (továbbá a közösségi terek válsága és hiánya), az ifjúsági kulturális élet átalakulása, az oktatás kiterebélyesedése és a munkaerõpiac beszûkülése, ifjúsági szubkultúrák napjainkban. Úgy véljük, hogy az egységesülõ európai ifjúsági térség formálódása során rendkívüli fontossággal bír az ifjúsági civil szektor szakembereinek tapasztalatcseréje, ugyanakkor a program a tapasztalatok puszta átadása mellett hangsúlyos szerepet szán azoknak az eszmecseréknek, amelyek keretén túl a mûhelymunkában résztvevõ kutató szakértõk és ifjúsági szakemberek együttmûködésén alapuló szakmai programokat dolgoznak ki. A program az Esély a Stabilitásra Közalapítvány (2006) és a Nemzeti Civil Alapprogram (2007, 2008) támogatásával arra tesz kísérletet, hogy folytassuk és fejlesszük az ifjúsági civil szakemberek közötti korábbi ad-hoc – jellemzõen informális csoportokban történõ – együttmûködést, ezzel is hozzájárulva a régióban élõ népek és nemzeti kisebbségek kooperációjához, és legfõképpen a globális kihívások elõtt álló ifjúsági szcenárió jobb megértéséhez is.

Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fõiskolai Kar
A 2006 tavaszi megbízás célja volt az Egészségügyi Fõiskolai Kar szakmai fejlesztési programjának megalapozásához reprezentatív kutatás elvégzése és piacelemzés készítése, különös tekintettel a szolgáltatások bõvítési lehetõségeinek felmérésére. Feladatunk volt továbbá a vizsgálat eredményei alapján koncepció kidolgozása: a kar szakmai hátterének súlypontjaira fókuszálva, valamint fejlesztési programjára építve olyan új szolgáltatásokra vonatkozó piaci terv készítése, amely megerõsítheti egyfelõl a Fõiskola kapacitás-kihasználtságát, másfelõl a képzési programokkal való piaci alapú párhuzamosságát.

Középiskolások továbbtanulási motivációi és jövõorientációi (2009)
A 2009/2010. tanév tavaszi félévének kezdete fontos és nehéz döntések sorozatát hozta el a középiskolások számára. A kutatás kezdetén alapvetõ célunk volt, hogy ismereteket szerezzünk arról, hogyan, miképpen döntenek a felsõoktatási jelentkezés kapcsán a fiatalok? Milyen szempontokat mérlegelnek döntéseik során? Milyen információk jutnak el hozzájuk, hogyan lehet ezt a korosztályt hatékonyan elérni? E kérdésekre kerestük a válaszokat középiskolákban végzett kérdõíves adatfelvételek és fókuszcsoportos interjúk során. A kérdõíves adatfelvétel 2009. november 26-a és december 11-e között zajlott. A kutatás során kérdõíves adatfelvétel 11 középiskolában történt. A minta elemszáma: 466 fõ (191 fiú, 275 lány). Fókuszcsoportos interjú készült diákokkal Budapesten (2 intézmény), Oroszlányban, Tatabányán és Pilisvörösváron. (Öt, érettségi elõtt álló osztály.) Ugyanezen 5 helyszínen fókuszcsoportos interjúk készültek pedagógusokkal (a végzõs osztályok osztályfõnökei és a pályaorientációért felelõs kolléga részvételével). A kutatás adatfelvételi fázisának negyedik részében, a pedagógus fókuszok után, rövid kérdõíves adatfelvétel történt a tanárokkal is.

Hol a határ? Fogyaszd az életed felelõsséggel! (2009)
2009. júniusával kezdõdõen az EIKKA együttmûködõ partnerként vesz részt a Heineken Hungária Zrt. által indított „Hol a határ? Fogyaszd az életed felelõsséggel!” címû felelõsségteljes és kulturált alkoholfogyasztást, a kiegyensúlyozott életvitelt népszerûsítõ kommunikációs aktivitássorozatban, melynek keretében a 2009. június-november közötti idõszakban kapcsolódó kutatási- és tanácsadói feladatokat látott el. A kutatói-tanácsadói tevékenység három fázisból állt: az EIKKA egyrészt összesítette korábbi empirikus tudásbázisából összegyûjthetõ, fiatal felnõttek alkoholfogyasztási szokásaira vonatkozó ismereteit, másrészt két online, internetes kutatás koncepciójánakkidolgozását, majd elõkészítését és lebonyolítását vállalta. Az elõkészítõ tevékenység részét képezte a 2009-es Volt, illetve Balaton Sound fesztiválokon végzett terepmunka. A program keretében létrejövõ kutatási eredmények a következõ link mögött érhetõk el: www.holahatar.hu/kutatasi-eredmenyeink

Felsõoktatási kutatások

Elsõ évfolyamos egyetemisták vizsgálata
2002-ben az Oktatási Minisztérium megbízásából az Oktatáskutató Intézettel (az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet jogelõdjével) közösen országos reprezentatív mintán kutatást készítettünk az elsõs egyetemistákról és fõiskolásokról, amely a felsõoktatásban tanuló elsõs hallgatók szociális hátterét, életkörülményeit, értékorientációit, politikai cselekvési mintáit vizsgálta.

Diákjogok a felsõoktatásban kutatás
2003-ban az Oktatási Minisztérium megbízásából az Oktatáskutató Intézettel, az MTA Szociológiai Kutatóintézetével és a Nemzeti Ifjúságkutató intézettel együttmûködve kutatást végeztünk a felsõoktatásban tanulók jogairól. A kutatás elsõdleges célja annak felderítése volt, hogy a felsõoktatási intézmények hallgatói mennyire érzékelik a hallgatói jogokat, milyen igények merülnek fel bennük, ezeket mennyiben látják teljesülni intézményükben, környezetükben. A vizsgálat 64 felsõoktatási intézmény részvételével zajlott 1500 fõs reprezentatív mintán, amelyet kiegészített egy fókuszcsoportos vizsgálat is.

Egyetemi-fõiskolai hallgatók médiafogyasztása
A 2004-ben indult kutatás módszertani újdonságot is jelentett az EIKKA történetében, mert az adatfelvétel során ötvöztük az Internet által biztosított gyorsaságot és a személyes megkérdezés és mintaválasztás alapján biztosított megbízhatóságot. A munkatársaink egy kétlépcsõs kvótás minta alapján a személyes megkeresés szabályai szerint választották ki a megkérdezetteket, de a papír alapú kérdõív helyett az Interneten keresztül töltették ki a kérdõívet. A kutatás során vizsgáltuk a felsõoktatásban tanulók országos és felsõoktatási-média fogyasztási szokásait, de a vizsgálat tárgyát képezte az is, hogy a média milyen hatást gyakorol a felsõoktatásban tanulók életstílusára. További vizsgálati téma volt még a felsõoktatatásban tanulók fogyasztói szokásainak jellemzõi. A kutatásban marketing szempontok is szerepet játszottak, mivel vizsgáltuk a különbözõ jellegû fogyasztási cikkekhez való viszonyukat, fogyasztási preferenciáikat is. 2005-ben további témával bõvült a kutatási terület: a felsõoktatásban tanulók egészségügyi helyzetét és a hallgatók egészséges életmódhoz való viszonyulását is vizsgáltuk.

Fogyasztóvédelem a felsõoktatásban
A 2006-ban történt kutatás a „Fogyasztóvédelem a felsõoktatásban” c. akciósorozathoz kötõdött. Ebben az akciósorozatban egy fogyasztóvédelmi képzés megszervezése volt az egyik fõ cél. Összhangban az EU fogyasztóvédelmi célkitûzésével, ennek az akciósorozatnak a célja a tudatos fogyasztói magatartás kialakításának elõsegítése. Ehhez az akciósorozathoz kötõdött a Pécsett, Debrecenben és Szegeden folytatott kutatásunk is, mely többek között mérte a hallgatók fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismereteit, fogyasztási attitûdjeit. Továbbá az akciósorozat fogyasztóvédelemi képzésének a hatástanulmányát végzetük el, melynek fõ kérdése az volt, hogy mennyire változtatja meg a képzés a hallgatók fogyasztói magatartását, attitûdjeit. Ehhez igazodott a kutatás módszertana is. Három hallgatói csoportot különítettünk el. Az egyik csoportot azok a hallgatók képezték, akik részt vettek a képzésen, õket a képzés elõtt kérdeztük le. A második csoportot szintén azok alkották, akik részt vettek a képzésben, de õket a képzés végeztével kérdeztük le. A harmadik csoport pedig egy kontroll-csoport volt, ide azok a hallgatók tartoztak, akik nem kapcsolódtak a képzéshez. A kutatás során több mint 300 hallgatót kérdeztünk meg.

Végzõs hallgatók – Szegedi Tudományegyetem
Ebben a kutatásban 2006-ban a Szegedi Tudományegyetemen végzett hallgatók munkaerõ-piaci elvárásait, munkaerõpiacra kerülésük lehetséges módozatait vizsgáltuk. A kutatás fõ célja a hallgatók munkaerõpiacra kerülésének feltérképezése volt. A kérdõívben szerepelt arra vonatkozó kérdés, hogy hogyan látják a végzõsök a munkaerõpiacra kerülés lehetõségeit, milyen tulajdonságokat tartanak szükségesnek a munkakereséshez. A kutatás módszertana: A kutatás adatfelvétele az Internet segítségével történt. Felkérõ levelet küldtünk az összes hallgatónak, aki 2006-ban kapott diplomát az egyetem valamelyik karán. A felkérõ levél tartalmazta azt a személyre szabott belépési kódot, amellyel az on-line felületre be lehetett lépni kitölteni a kérdõívet. Összesen 351 ember kereste fel a honlapot, amely a végzett hallgatók valamivel több mint 10%-át jelenti. Az elemzés során fontos szempont volt az egyetem különbözõ karai közötti összehasonlítás. A munkaerõ-piaci elképzeléseknél különös hangsúlyt fektettünk a külföldi munkavállalásra is. A munkavállalási- és munkaerõ-piaci elképzeléseket a hallgatók társadalmi származása alapján is vizsgáltuk. Ebbõl kiderült, hogy a különbözõ társadalmi háttérbõl érkezõ hallgatók eltérõ munkaerõ-piaci stratégiákkal rendelkeznek. Fontos résztét képezte a kutatásnak az a rész, amely azt vizsgálta, hogy a hallgatók szerint milyen képességekkel kell rendelkezni a munkaerõpiacon, illetve, hogy õk mennyire rendelkeznek ezekkel.

Hallgatói lét a Szegedi Tudományegyetemen (2010)
A kutatásban az egyetemisták értékorientációjának mintázatát, a speciális egyetemista életformához kapcsolódó tényezõket, a fogyasztói társadalomhoz való viszonyt és a szabadidõ eltöltésének szokásait vizsgáltuk. A kutatás homlokterében a hallgatók szegedi életvilága és életvitele állt. A 21. századi egyetemen az értelmiségi létre való felkészülés nem kizárólag a kurzusokon és az elõadásokon történik, hanem olyan informális tanulás köreiben, ami jellemzõen a szabadidõ színpadán történik. Emiatt nagyon fontos számunkra az, hogy a fiataloknak ezt a világát, a szabadidõ szcenárióját minél mélyebben megismerjük. Az 500 fõs mintaalakítás kari kvóta szerint történt. A kutatás témakörei: 1) Szociális helyzet, bevételek, kiadások; 2) Érkezés és hazautazás, idõeltöltés az SZTE-n; 3) Közösségi tevékenységek; 4) Szabadidõ-eltöltés, szórakozás, kulturális fogyasztás; 5) Városi és egyetemi lehetõségek, szolgáltatások megítélése; 6) Kedvenc helyek; 7) Médiafogyasztás; 8) Feszültségoldó technikák, és az egészség megítélése; 9) Jövõorientáció, értékek.

Lokális vizsgálatok

Fiatalok a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégióban
A kutatás 2007-ben indult a DKMT eurorégió ifjúsága világágnak mélyebb megértése céljával. 2008 nyarán jelent meg a Fiatalok a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégióban címû tanulmánykötet a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Ifjúsági Szövetsége gondozásában és az Európai Ifjúsági Kutató-, Szervezetfejlesztõ és Kommunikációs Központ szerkesztésében. A kiadvány egy hosszabb együttmûködési folyamat eredményeként született meg. A régióban zajló ifjúságpolitikai fejlesztõ folyamatok révén 2001-ben létrejött Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Ifjúsági Szövetség tagszervezetei és a hozzájuk csatlakozó szervezetek egy Ifjúsági Fejlesztési Stratégia kidolgozását látták szükségesnek az eurorégióban, melynek alapjául egy eurorégiós szintû ifjúságkutatási program szolgált. Az eurorégió különbözõ területein megvalósuló kutatások az Ifjúsági Szövetség által támogatott és az EIKKA által koordinált kutatási-szakértõi network által valósultak meg. A kötet szerkesztésénél a kutatók szem elõtt tartották, hogy a kvantitatív kutatások mellett lokális kvalitatív vizsgálatokat is végezzenek eurorégiós szinten. Az EIKKA által összeállított kötet olyan kutatási területek eredményeirõl ad képet többek között, mint például a fiatalok és a civil szervezetek helyzete Szerbiában, milyen ifjúságpolitikai folyamatok jellemzõek Szerbiára és a Vajdaságra, az erdélyi fiatalok társadalmi strukturális helyzete és jövõtervezése, a Nyugat-romániai Régió fiatalok döntésekbe való bevonódásának lehetõségei, az ifjúsági közösségi terek és az ifjúsági civil szervezetek mûködése, és a Dél-alföldi régióban élõ fiatalok és ifjúsági civil szervezetek világa, valamint nemzetközi kapcsolataik a DKMT eurorégióban.

A Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés
A kutatás 2005-ben a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék alkotta régióban zajlott. A kutatás során felhasználtuk az Ifjúság 2000 és az Ifjúság 2004 vizsgálatok adatait, vizsgáltuk az ifjúsági civil szervezetek világát (tevékenységüket, kapcsolataikat, lehetõségeiket), továbbá az ifjúságpolitikai helyzetkép kialakítására 2005 augusztusában a régió települési önkormányzatainál is kérdõíves vizsgálatot folytattunk, 18 kérdéscsoportból álló kérdõívvel. (N=235) A kutatással az volt a szándékunk, hogy a szociológiai elemzésen túl, már a kezdet kezdetén megfogalmazódjanak az ifjúsági szakma számára fontos problémák, alapelvek, és a szakemberek véleménye, elképzelései, ezért a helyzetelemzést kiegészítettük a régió mindhárom megyéjébõl érkezõ mintegy 50 szakember (önkormányzati munkatársak, ifjúsági referensek, Kábítószerügyi Egyeztetõ Fórum képviselõk, szabadidõ-szervezõk, regionális tervezõk, kutatók) részvételével elkészített régiós ifjúsági SWOT-elemzéssel, a megfogalmazott fõbb problémákkal és kitörési pontokkal. A kutatás a Mobilitás felkérésére készült, és a Dél-alföldi Regionális Operatív Program ifjúsági szempontjainak kidolgozásához nyújtott segítséget. (A kutatás eredményeit a Dél-alföldi regionális ifjúsági helyzetelemzés 2005 címû kötetben publikáltuk.)

Gyõr-Moson-Sopron megyei ifjúságkutatás
2001-ben a Gyõr-Moson-Sopron megyei önkormányzat megbízásából végeztünk kutatást a Gyõr-Moson-Sopron megyei 15-29 éves fiatalok körében 1000 fõs reprezentatív mintán. A kutatás az ifjúsági korszakváltás elméletére épült. A kutatásban vizsgáltuk a fiatalok iskolai életútját, munka-életútját, szabadidõs tevékenységeit, fogyasztási szokásait, életeseményeit és értékeit. (A kutatás eredményeit a Gyõr-Moson-Sopron megyei 15-29 éves fiatalok címû kötetben publikáltuk.)

Új utak az ifjúságkutatásban

HVG Diploma 2006
A Magyarország vezetõ közéleti-politikai-társadalmi hetilapja által megjelentetett kiadványban a közös munka alapján szakmai segítséget nyújtottunk a különszám elkészítésében. A kiadvány aktualitását az adta meg, hogy Magyarországon 2006-ban vezették be a bolognai-rendszerû felsõoktatást. A kiadvány számára felsõoktatási elemzéseket készítettünk az átalakuló felsõoktatás szerkezetérõl és képzési formákról, továbbá egy országos felsõoktatási rangsort készítettünk a magyarországi felsõoktatási intézményekrõl. A rangsorképzõ mutatók alapját a tanárok tudományos besorolása, az egy tanárra jutó hallgatói létszám, a tanárok nyelvismerete és publikációs tevékenysége adta. De ezek mellett még az intézményi infrastruktúra és a hallgatói teljesítmény mutatói is szerepeltek. Ezek közé tartozott többek között a hallgatók nyelvtudása és az intézmény számítógép ellátottsága is. A különszám számára ezeken felül a különbözõ képzésterületek tartalmi, munkaerõ-piaci elemzését készítettük el. E tematikában a fenti szempontok alapján kidolgozott módon, Magyarországon ez volt az elsõ ilyen jellegû nagy terjedelmû ismeretterjesztõ rangsor-kiadvány.

A Budapesti Vidámpark látogatói fogyasztási szokásainak vizsgálata
Ez a 2006-ban indult kutatás „kakukktojás” az alapítvány mûködésében, ugyanis e kutatás hangsúlya nem a tudományos megismerésre irányult, hanem marketingkutatás és marketing-tanácsadás volt. A Fõvárosi Vidámpark Zrt. megbízásából a Vidámpark látogatóinak a Vidámparkkal kapcsolatos látogatási és szórakozási szokásainak feltérképezése volt a kutatás fõ célja. A kutatás módszertana abból állt, hogy a Vidámpark látogatói közül 1000 fõt kérdeztünk meg – a véletlen mintaválasztás szabályainak megfelelõen – személyesen. A kutatás során feltártuk a különbözõ fogyasztói csoportok (fiatal baráti társaságok, családosok, iskolai csoportok) arányait, játszási szokásait és igényeit. A kutatás alapján a Vidámpark vezetõsége változásokat eszközölt, többek között átalakította az árképzését.